Fékezhetsz a jégen
Na és a biztonság. Ha hirtelen fékezünk, nagy az esély, hogy a kocsi kifarol. A fékhatás ugyanis sohase egyforma mind a négy keréken. Ha valamelyik kerék blokkol, a párja pedig bármilyen lassan is, de továbbforog, a kocsi keresztbeáll. Az autóversenyzők úgy próbálnak védekezni, hogy „szaggatottan” nyomkodják a fékpedált. De – mint említettük – a bajnok sem vetekedhet az elektronikával gyorsaság és precizitás dolgában. Az új, nagy teljesítményű BMW-ken már automata ellenőrzi a kerekek forgássebességét, és ha fennáll a blokkolás veszélye, a másodperc tört része alatt felengedi a féket. Az eredmény bámulatos. Lehet fékezni jégen, kanyarban, a vezető még akkor sem veszíti el az uralmát a kormány fölött, ha tövig nyomva a féket kerül ki valamilyen akadályt.És végül a takarékosság és a környezetszennyezés kérdése. A kettő szorosan összefügg. Ha az autó energiáját szolgáltató levegő-üzemanyag keverék rosszul ég el (mert rossz az arányuk, vagy mert a robbanás nem a megfelelő pillanatban történik) az energia egy része kárba megy - a rosszul elégett mérgező gáz meg a levegőbe. A sok-sok kudarcba fulladt megoldási kísérlet legfőbb tanulsága: csakis a baj gyökeréig leásva lehet sikert elérni, azaz a porlasztást kell „megfegyelmezni”. Csakhogy a porlasztás függ a motor fordulatszámától, a kocsi terhelésétől, a külső hőmérséklettől, az alkatrészek elhasználtsági fokától. Ennyi körülménnyel – pontosan és gyorsan – csupán az elektronika tud számolni. Nem véletlen hát, hogy a szakemberek becslése szerint húsz év múlva egy -egy autó árának a húsz százalékát az elektronika teszi majd ki.
(198? - ????)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése