Új utcanevek

A volt Sztálin úton a hosszú időre készített kőtáblák a házak mentén hevernek. Az utcának még nincs új neve. Eddig sokan Andrássy útnak hívták. A nép azonban új nevet adott a főváros egyik legszebb útjának. A Vörösmarty utca kereszteződésénél egy papírlapon ez áll: HŐSÖK ÚTJA.

A Bajcsy-Zsilinszky Endre útnál pedig ez: MAGYAR IFJÚSÁG ÚTJA.

Végre a nép ad nevet az utcáknak is.

(Egyetemi Ifjúság – 1956. november 1.)

Miről írnak a nyugati lapok?

A Figaro elemezve a magyarországi eseményeket, kiemeli a több pártrendszer fontosságát, és aláhúzza a

kormány nyilatkozatát, amelyben Gerőt és Hegedűst teszik felelőssé a vérontásért.

*

Az Aurore úgy véli, hogy a szovjet kormány vezetői a magyarországi eseményekkel kapcsolatban ellentétes állásponton vannak. Sepilov intervenciót javasol, Mikoján ellene van.

*

A Populaire vezércikkben foglalkozik a magyar forradalom visszhangjával. Élesen támadja a Pravda rágalmait elfogadó és terjesztő Humanitét és a Liberationt. 

(Egyetemi Ifjúság – 1956. november 1.)

Mindszenti József bíboros hercegprímás – szabad!

Mindszenti József bíboros hercegprímást kedden éjjel a rétsági honvédség egyik tiszti alakulata kiszabadította felsőpetényi rabságából, ahol három nap híján egy évet töltött. Ezzel véget ért Magyarország bíboros hercegprímásának immár nyolc éve tartó üldözése, rabsága. Szenvedéseinek véget vetett a győzelmes magyar forradalom.

Rétság község lakossága szeretettel üdvözölte Mindszenti Józsefet, akit a sok évi fogság sem tudott megtörni és az üdvözlésekre a következőket mondotta:

- Fiaim! Ott fogom folytatni, ahol nyolc évvel ezelőtt abba kellett hagynom!

A bíboros hercegprímás 20 percet töltött a rétsági plébánián és főpásztori áldását adta a megjelentekre, majd – rétsági értesüléseink szerint – Budapest felé folytatta útját.

A Bazilika harangjai éjjel két óra közül mintegy negyedórán át zúgtak a bíboros hercegprímás szabadulásának örömére.

(SZABAD SZÓ - 1956. október 31.)

Pesti utcán

Két fegyveres felkelő megállított egy teherautót, amelyen főleg fiatalok voltak. Egyikük elkezdte az igazoltatást, de társa türelmetlenül szólt rá:

- Ugyan, mit vacakolsz, tudhatnád, hogy tizennyolc év alatt mindenki megbízható!

*

A József körúton üresen tátong egy üzlet. Az árukat már rég elrakták a ház lakói, a kirakatban fityeg egy tábla: Önelszámoló bolt.

(Egyetemi Ifjúság - 1956. november 1. Csütörtök)

Az első áruházi gyermekmegőrző itthon

Az áruházi vevőszolgálat után JÖN A GYERMEKMEGŐRZŐ

Külföldi példák alapján érdekes újítást vezetett be az Állami Áruház. A Rákóczi-úti Divatcsarnok áruházban bevezették a vevőszolgálatot.
Az áruház legfeltűnőbb részén, mindenki számára könnyen hozzáférhetően működik a vevőszolgálat. A beosztott alkalmazottak alig győzik a munkát. Egy férfi azt kérdi, hogy mennyiért lehet jó minőségű, kész ruhát kapni. Azonnal megkapja a felvilágosítást, sőt tanácsot is, hogy milyet vásároljon. Természetesen reklamációk is bejutnak az osztályhoz. Ha valamilyen árucikk nem volna kapható, azonnal ...( esküszöm, én próbáltam, de annyira elmosódtak már a betűk, hogy ezt a két szót nem bírom kibogarászni) ... a pótlásáról. A kifogásokat felveszik és kivizsgálják a hibák okát.

Az áruház alkalmazottai levelezést folytatnak a gyári dolgozókkal. Egy ízben például rendellenességet tapasztaltak a zománcedényeknél, értesítették a gyárat, a dolgozók megköszönték a felvilágosítást és a következő edényszállítmány már minden tekintetben kifogástalan volt. A vevőszolgálat asztalán panaszkönyv van, amelybe mindenki beírhatja észrevételét.

- A vevőszolgálat azért van, hogy a közönséget segítse - mondja az áruház egyik vezetője. - Most gyermekmegőrzőt fogunk felállítani, ahová a mamák beadhatják gyermekeiket, amíg ők vásárolnak. Itt szakképzett gondozónők foglalkoznak majd a csöppségekkel. Rövidesen a negyedik emeleten elkészül a sportosztályunk, ahol ping- pong bemutatókkal, céllövészettel, és egyéb teremsport bemutatókkal fogjuk szórakoztatni és megismertetni vevőinket.

(Független Magyarország, 1950. január 16.)