Nem volt papír, inkább felolvasták az újságot

A legfrissebb párizsi szenzáció: a beszélő újság

A papírhiány igen érdekes és eredeti ötlet megvalósítására késztette az egyik legnagyobb francia lap tulajdonosát.

A Pour Elle című divatlap számára egy nap megszüntették a papírszállítást, mert a gyár nyersanyag állománya kiapadt. A lap kiadója erre gondolt egy nagyot és módfelett merészet. Randevut adott olvasóinak a Párizsban jólismert Pleyer-teremben szombaton délután fél háromra.

A heti lapszámot felolvasták az összegyűlt közönség előtt, magyarázták és egy fekete táblán illusztrálták. Beszéltek a főzésről, az egészségről és a szépségről. Az „újságolvasás” végén aztán a manökenek felvonulása következett. A megbeszélt modeleket a valóságban is bemutatták. A színházi és filmkritikákat pedig a sztárok megjelenése és színpadi fellépése pótolta.

És azóta egyre nagyobb olvasóközönsége gyülekezik hétről-hétre a lapnak és így történheti az meg, hogy annak a lapnak van Franciaországban a legnagyobb „olvasótábora”, amely csak egy példányban jelenik meg.

(Kis Újság – 1942. június 20.)

Szétlőtt tank az afrikai sivatagban

(1942. június 20. - Kis Újság)

Kevésbé sikeres vizsgaidőszak

A tanulók hatvan százaléka megbukott az érettségin. Meglepő eredményt hozott a makói kereskedelmi középiskola érettségi vizsgája. Harminckilenc vizsgára bocsátott tanuló közül csak 19 ment át a vizsgán, míg húsz tanulót új vizsgára utasítottak. A pedagógusok véleménye szerint a szokatlan eredménynek az az oka, hogy a diákok hadiérettségire számítottak, míg a szülők előreláthatólag az eset kivizsgálását kérik.

(Kis Újság – 1942. június 20.)

Ehhez nem könnyű képet találni

Négylábú pulyka

Furcsa csodát művelt a természet Cs. Kiss György makói kovácsmester tanyáján. Az egyik pulykatojásból négylábú pulykacsemete kelt ki. A baromfinak a két fölösleges lába a háta közepéből nőtt ki, a másik kettőt pedig a természet rendje szerint járásra használja. A kis pulyka igen életrevaló. Kotlósanyja és egyidős társai szívesen látják maguk között.

(1942. júnus 20. - Kis Újság)

Egy újabb társkereső a negyvenes évekből

Erdélyi úri családból való, 34 éves, r. k., 164 cm magas, barna, vegyész vagyok. Szép gyümölcsös ingatlanokkal rendelkezem, és a gyógynövénygyűjtésre akarok berendezkedni.  Hozzám illő, kimondottan fekete, molett, intelligens, jó kedélyű leányt vagy özvegyasszonyt keresek élettársul, akinek új életünk elindításához volna négy-ötezer pengője. Szíves választ: "Jöjjön Erdélybe 38659"

(Kis Újság- 1942. június 20.)

Egy szerethető bűnöző a negyvenes évekből...

Szerette a pezsgőt és a színházat a fiatal kifutó

Orbán Benjámin kifutó Kollár Anna Mária vendéglőjében állott alkalmazásban. A vendéglősné néhány nappal ezelőtt a zárásnál észrevette, hogy a kifutó hóna alatt egy nagy csomaggal akar eltávozni. Kibontotta a csomagot és ekkor meglepetéssel látta, hogy abban néhány üveg finom ital van. Felelősségre vonta Orbánt, aki azzal védekezett, hogy az italokat nem lopta, hanem a vendéglősök beszerzési csoportjánál vásárolta. Másnap a főpincér elment a kifutóval a beszerzési csoportba és ekkor kiderült, hogy Orbán Benjámin sosem járt ott, az italokat nem vásárolta. Ezek után a vendéglőben leltárt készítettek és megállapították, hogy Orbán benjámin negyven üveg pezsgőt, rengeteg finom bort, rumot, likőrt vitt el nagyobb mennyiségben.

A kifutót kedden vonta felelősségre a büntetőtörvényszéken dr Rád Illés törvényszéki egyesbíró. A fiú beismerte bűnösségét.
- Nagyon szeretem a színházat, ez a szenvedélyem az oka mindennek. Nem volt pénzem színházjegyre és a lopott italok árából néztem meg a darabokat.
- És az italt nem szereti? - kérdezte a bíró.
Orbán szégyenlősen válaszolta:
- Szeretem azt is...

(1945. augusztus 22. - Kis Újság)

Társkeresés a negyvenes években - nem csak a külső számít :)

Házassági posta

Középkorú, teljesen egyedülálló, gyermektelen, állami nyugdíjas vagyok. Kölcsönös megtetszés esetén feleségül vennék 40 éven felüli, csinos, jó megjelenésű, ugyancsak gyermektelen, teljesen egyedülálló nőt, akinek szeretném, ha saját háza és kocsmája volna. Lehetőleg Szolnok, Csongrád vagy Békés megyéből keresek őszinte, megfontolt sorokat. Jeligém: "Komoly szándék 38626".

(Kis Újság, 1942. június 20.)

Levelek a frontról - második világháború

Honvédeik üzennek…

Kedves levelet hozott a posta a Kis Újság szerkesztőségének. Vitéz honvédeink küldték a 131/17 c. számú tábori postáról. Arra kérnek bennünket, közvetítsük üzeneteiket hozzátartozóiknak. Őszinte örömmel és készséggel teszünk eleget a kérésnek. Vajha minden magyar házba, ahonnan szülők, hitvesek és gyermekek féltő szeretete és büszkesége kíséri hadbanálló fiainkat, minél több jó hírt tudnánk tőlük eljuttatni. Az üzenetek a következők:

Kovács Benjámin tizedes üzen Tiszacsegére menyasszonyának, Dercsényi Mancikának: Édesem ne aggódj, jól vagyok.

Demjén Sándor honvéd üzen Hajdúhadházára szüleinek és menyasszonyának, Nagy Juliskának: Ne aggódjatok kedveseim, jól vagyok.

Orosz Miklós Hajdúdorogra édesanyjának és testvéreinek ezt üzeni: Miattam ne aggódjanak, jól vagyok.

Mattyasovszky János Tiszacsegére üzeni szüleinek, hogy jól van.

Herbák István honvéd Egyekre feleségének és kisfiának küldi meleg üdvözletét és megnyugtatja őket, hogy jól érzi magát.

Katona János honvéd Balmazújvárosra ad hírt szüleinek és testvéreinek, hogy egészséges, és jól érzi magát.

Rós Antal Hajdúhadházára küld hírt anyjának és testvéreinek, öleli őket szeretettel, egészséges és jól érzi magát.

A 217/80. számú tábori postáról Erdélyi Lajos tizedes a maga és bajtársai nevében a következőket írja: Köszöntjük minden magyar testvérünknek mi, akik itt keleten értük, és legdrágább kincsükért, Magyarországért, valamint keresztény kultúránkért harcolunk. Ezúton köszönjük meg a budapesti Dugonits- utcai leányiskola VII. osztálya által címünkre küldött három darab szeretetcsomagot, amelyből minden bajtársnak jutott cigaretta és sütemény. Amikor a küldeményt szétosztottuk, szavakkal ki sem fejezhető meghatottság vett rajtunk erőt. Boldoggá tett bennünket az a tudat, hogy otthoni testvéreink abból a kevésből is, ami nekik van, nekünk is juttatnak. Kérem a szeretetcsomag gyűjtőit és küldőit, fogadják bajtársaim nevében is hálás köszönetemet, és kívánom nekik azt, amiért harcolunk: a szebb jövőt!

(1942. június 20. – Kis Újság)