Az elektronikus levelek hajnala

Gyorslevelek

Washingtonban bemutatták az új elektronikus levélposta-közvetítő rendszert. A lepecsételt levelet egy készülék automatikusan felbontotta, az írásjeleket elektronikusan leolvasta, és URH-n Chicagóba közvetítette. Ott egy másik készülék vette a jeleket, ismét betűkké változtatta, és a levelet újraírta, borítékolta, lepecsételte és megcímezte. A levéltitok tehát sértetlen maradt. A Washingtonban feladott villámlevelet a postás már 12 perccel később átvehette kézbesíteni. Az USA-ban máris az egész világot átfogó gyorslevélrendszer kifejlesztésének a gondolatával foglalkoznak. Az elektronikusan elolvasott szöveg rádió útján egy mesterséges hírközlő holdra kerül. A hold tárolja, s amikor a vevőkészülék közelében halad el, rádió útján visszaközvetíti a Földre. Így egyidejűleg 800 levelet lehet 6000 kilométer távolságra küldeni.

(1983. augusztus 18. - Műszaki Élet)

A repülő autó!

Stout amerikai mérnök "égi kocsija" egyformán halad földön és levegőben

Dearborn, november 9.
Az északamerikai Dearborn városban van a világ egyik legnagyobb gépkocsigyára, a Ford-gyár. Itt gyártják a legolcsóbb gépkocsikat. A város valamennyi lakója a gépkocsiiparból él, nincs egyetlen lakó sem, akinek ne volna köze az automobilhoz.

William B. Stout, a Ford-gyár mérnöke most érdekes kísérletekkel foglalkozik. Fordék nemcsak a legolcsóbb autót teremtették meg, hanem meg akarják most teremteni a repülő gépkocsit is, amely forradalmasítaná a közlekedést.

Az United Press tudósítója érdekes cikkben számol be William B. Stout kísérleteiről. A mérnök éjjel-nappal dolgozik, minden vágya az, hogy megajándékozza az emberiséget egy olyan automobillal, amely egyben repülőgép is. habár ma már megszűntek a távolságok és Amerikában ezer meg ezer magánembernek van repülőgépe, a légi közlekedés mégsem vált olyan általánossá, mint az automobil.

"Elérkeztünk a repülő autóhoz..."

William B. Stout, aki a "Society of Automotive Engeneers" volt elnöke, már tíz esztendeje elkészítette az első repülő autót.
Gépét "sky car"- nak, égi kocsinak nevezte.
Az elnevezés valóban találó, mert a készülék érdekes kombinációja az automobilnak és a repülőgépnek. Szakkörökben annakidején nem vették komolyan Stout gépét, mivel nem vált be a gyakorlatban. A rendes autószerkezeten kívül nég egy bonyolult repülőszerkezet is volt rajta és így a készüléket csak az használhatta, aki a repülésben igen kiváló szakember. Még maga Stout sem tudott nagy eredményeket elérni a géppel, csak üggyel-bajjal tudott fölszállni és a földi közlekedés is nehezen ment.

Ha a szakkörök nem is vették komolyan Stout gépét, a repülő autó eszméjét mégsem tartották nevetségesnek.

A szakértők számítanak arra, hogy a technika fejlődése során elérkezünk a repülő autóhoz, egy olyan géphez, amelyet - könnyű kezelés mellett - a levegőben is éppoly jól lehet használni, mint a szárazföldön, sőt egyesek olyan gépről is beszélnek, mely a vízben is halad. Egyébként az amerikai hadseregnek már van "úszó autója".

Stout mérnöknek már több találmányát használja az emberiség. Most igen komolyan dolgozik e legújabb találmányán is. A tíz év előtti gépből akarja elkészíteni az új gépet, felhasználva az azóta korszerűsített, könnyebb súlyú motorokat.

Az égi autónak széthúzható, illetve összehajtható szárnyai lennének s a 75 lóerős motor 130 mérföldes óránkénti sebességgel röpítené a levegőben.

Nekifutáshoz 300 lábra, leszálláshoz 200 lábra lenne szüksége a repülő autónak.

Noha a részletekről nem volt hajlandó nyilatkozni a föltaláló, annyit mégis elárult, hogy a motor a kabinnak épített autóváz tetején lenne.

Stout bízik abban, hogy hamarosan forgalomba hozhatja a tökéletes égi gépkocsit. Az autóipart és az egész közlekedést megváltoztatná ez a találmány, amely ma még utópisztikusnak hangzik, de holnap már könnyen valóság lehet, mint annyi más, amiben kezdetben kételkedtünk, de később mégis a mindennapi élet megszokott jelensége lett.

(1940. november 9., szombat – ESTI KURÍR)

Fantasztikus találmány - hátra szerelhető zuhany!

Hordozható zuhany

Kirándulóknak többnapos túránál a mosdásra eddig két lehetőségük volt. Vagy hideg vizet használtak, vagy mellőzték a tisztálkodást. Most napelemmel működő hordozható zuhanyfelszerelést szerkesztettek. A készülék 10 literes vízhatatlan zsákból és zuhanyozórózsából áll. Használat előtt két-három órán át napon kell tartani.

(1983. augusztus 18. - Műszaki Élet)

A Titán - az űrkorszak nagy reménysége

A földi ember majdani menedéke?

A Titánról, a Szaturnusz legnagyobb holdjáról kiderült, hogy légköre némileg hasonlít a földi légkörhöz, tehát fennmaradhat benne az élet. (A Titán nagyobb a Mercur bolygónál, átmérője körülbelül a Föld átmérőjének a fele.) Légköre, a Voyager-1 amerikai bolygóközi szonda mérései szerint – a szonda tavaly 4000 kilométerre közelítette meg a Titánt – akárcsak a Földé, zömében nitrogénből áll. Viszont gomolygó narancssárgás felhőzet és sűrű köd veszi körül, ami elsötétíti az égitest felületét. A felhőket metán és ammónia alkotja, de ugyanúgy eső formájában csapódnak le, mint a földi felhők – cseppfolyós metángáz formájában, tekintve, hogy a Titánon a hőmérséklet mínusz 180 Celsius fok. A cseppfolyós metán tavakat, tengereket képezhet az égitest felszínén, sőt, meg is fagyhat, metángleccsereket alkotva.

(1983. augusztus 18. - Műszaki Élet)

A szovjet szuperautó!

Szuper-Lada

Egyetlen darab van belőle a világon. A Szovjetunióban, Uhta városában Alekszander Kuligin építette magának Lada-alkatrészekből azt a gépkocsit, amelynek sok csodálója akadt. A műszaki vizsgán megfelelt, rendszámot kapott, és azóta már részt vesz a forgalomban is a szuper-Lada.

(1983. augusztus 7. - Népszabadság)

A magyar buszok sikersztorija

A „repülő” autóbusz

Hazaérkezett a bécsi nemzetközi autókiállításon hatalmas sikert aratott új magyar autobusz, amely három magyar gyár, a Láng, a MÁVAG és az Ikarus sikeres együttműködésének eredménye.

Az autóbusz 38 személyes, 110 lóerős Láng – Diesel- motorja van. Ablakai és automatikusan billenthető fotelei olyanok, mint a repülőgépeké, ezért a „repülő” jelzőt kapta. A legmodernebb hűtő- és fűtőberendezése van, a csomagokat pedig az autóbusz-test alatt pormentes, lezárható helyen lehet szállítani.

A bemutatott autobuszt az előirányzott 70 nap helyett 62 munkanap alatt készítették el. A külföldi megrendelések számának megfelelően indul meg a szériagyártás.

(1949. május 28. - Szabad Nép)

Atomerőmű születik

Íme, Paks...

… egy kicsit romantikusan. Esti fényben az atomreaktor építkezése. Napról napra közelebb a célhoz.

(Magyar Ifjúság – 1980. ÁPRILIS 11.)

A robotok már '78-ban elkezdték átvenni az irányítást! :)

Robot tanár úr

A tanár úr 2-Xl névre hallgat. Atyja Michael Freeman (a tanár úr jobbján ülő férfiú), aki nyolc éve kísérletezik robotok fabrikálásával. 2-XL tanár úr tudja mozgatni a fejét és a végtagjait, feltesz és megválaszol kérdéseket, vicceket mesél, énekel, fütyül és elalszik, miközben élethűen horkol. A titka: egy sorozat beépített 8 sávos magnókazetta, melyeket a kellő pillanatban a megfelelő érzékelő automatika bekapcsol.

(1978. december 1. - Magyar Ifjúság)

Azok a modern számítógépek a nyolcvanas években...

Számítógépes bemutató

Szerkesztőségünkben bemutattuk az érdeklődő megyei és országos lapok képviselőinek az általunk rendszeresített számítógépprogramokat. A szerkesztőségi munkát egy kis fantáziával, vállalkozó szellemmel, a mai szűkös anyagi kereteken belül is hatékonyabbá lehet tenni mikroszámítógépek felhasználásával, esetünkben a szerkesztőségi adminisztrációt, az archívumi munkát, valamint egy progresszív anyagi ösztönzési és teljesítményrendszer működését.

A programokat a magunk részéről díjtalanul bocsátjuk más szerkesztőségek részére.

(Magyar Ifjúság – 1987. október 22.)

Milyen lesz az autó 2000-ben?

Az ember és a gép

De hát akkor mi marad az autó vonzerejéből? Hiszen éppen az bűvöli meg világszerte a vezetők millióit, hogy akkor lassítanak, állnak meg, amikor csak akarnak, ha kedvük szottyan rá, letérnek az autópályáról, és egy keskenyebb úton mennek tovább. Vagyis kockázatot vállalnak, tudják, hogy nincsenek egyedül az úton, és a többiek éppen olyan szeszélyesek, mint ők maguk. Talán az elektronika révén az embert is ellenőrizni kellene, őt is rá kéne kapcsolni a fedélzeti komputerre, hogy a porlasztással együtt az ő reflexei is megméressenek, és ne legyen módja egy „rossz mozdulatot” tenni?

A válasz nem a technikában keresendő. Ez már az ember és a gép egyetemes kapcsolatának a kérdését feszegeti. Az lenne jó, ha az ember megszűnne végre kezes, vak, elbűvölt rabszolgája lenni az automobilnak, a modern idők e csodájának és sorscsapásának. Döntenie kell, a függetlenséget választja vagy a biztonságot. Az elektronikai forradalom a segítségére lehet, hiszen jó néhány nehézséget leküzd. De döntésre is kényszerít.

(A Nouvel Observateur nyomán)

198? - Világ Ifjúsága

Milyen lesz az autó 2000-ben? - 5.rész

Már a kormányt sem kell tartani

Ez a probléma már most erősen foglalkoztatja a szakértőket. A Bosch például évek óta kísérletezik az „ütközésmegelőző radarral”. Egy efféle szerkezet előre figyelmeztethetné a pilótát, ha valami közeledik, sőt arra is képes lenne, hogy automatikusan fékezzen. A bökkenő csak az, hogy a radar csak előrefelé lát. Márpedig a statisztikák tanulsága szerint a súlyos karambolok többségénél oldalirányú az ütközés.

Tokióban rádióirányítási rendszerrel kísérleteznek. Ha minden jelzőtábla rádióadóval lenne fölszerelve, a rádiók pedig egy központi számítógépre lennének kapcsolva, az autósnak nem kellene mást tenni, csak szépen betáplálni az útitervét a maga fedélzeti komputerébe, és már indulhat is. A műszerfalon elhelyezett kis képernyőn minden útkereszteződésnél látja, hogy egyenesen menjen-e tovább, vagy forduljon jobbra vagy balra. A központ még azt is tudná, hogy nem érdemes-e egy kis kitérőt beiktatni a forgalmi dugók elkerülése végett.

Az Egyesül Államok-beli ohiói egyetemen egy elektronikus autópálya-tervezetet tanulmányoznak. A mindentudó sztráda a vasúti sínekhez hasonlóan irányítaná a gépkocsikat, és arra is gondja volna, hogy mindenki betartsa a követési távolságot. A sofőrnek már a kormányt se kellene tartani...

198? ????

Milyen lesz az autó 2000-ben? - 4.rész

Mekkora a torta?

De hát miért kell húsz évet várni? A legfontosabb ok nem az ár. Hanem az, hogy az autót hozzá kell idomítani az elektronikához. És ez egyet jelent hatalmas beruházásokkal, a futószalagok átalakításával. A számla tekintélyesnek ígérkezik, az autó hát egyelőre még csak kacérkodik a „csábítóval”. De az érdekházasság óhatatlanul létrejön. Vajon ki találja meg a legjobban a számítását, az alkatrészgyártók, az elektronika-szakértők vagy az autóépítők? Az amerikaiak, a nyugatnémetek vagy a japánok? A válasz ma egyértelműnek látszik. A torta akkora, hogy senki nem képes megemészteni az egészet. Ha tetszik, ha nem, osztozkodni kell.

De a nagy osztozkodás még a jövő zenéje. Egyelőre még csak készülget a torta. És nem is a krémje vagy a tésztája – inkább csak a díszecskéi. Sokan lesajnálták a Chrysler „fedélzeti” számítógépét, mondván, hogy csak afféle játékszer, az információval nem megy sokra a vezető. A bírálat jogos, de csak ha nem akarunk tovább látni az orrunknál. Ha előbb-utóbb sikerre akarjuk vinni az elektronika forradalmát, valahol el kell kezdeni a „fedélzeti történések rendszeres nyomonkövetését és jelzését. És ha majd meglesz az áttörés, a számítógép leszokik a „fecsegésről”, megtartja magának az értesüléseit, és öntevékenyen ellenőrzi az üzemelést, határozza meg a legkényelmesebb, leggazdaságosabb, legbiztonságosabb menetfeltételeket. És ha valami elromlik az autóban, a „gazdi” nem lesz kiszolgáltatva a szerelő szimatának. A számítógép csalhatatlanul közölni fogja, mi a baj.

De ha így lesz, vajon a jövő autója nem vet-e föl egy vadonatúj problémát? Ha a komputer leveszi a vezető válláról a felelősséget , nem fogja-e túlzott biztonságérzetbe ringatni?

198?-????

Milyen lesz az autó 2000-ben? - 3. rész

Fékezhetsz a jégen

Na és a biztonság. Ha hirtelen fékezünk, nagy az esély, hogy a kocsi kifarol. A fékhatás ugyanis sohase egyforma mind a négy keréken. Ha valamelyik kerék blokkol, a párja pedig bármilyen lassan is, de továbbforog, a kocsi keresztbeáll. Az autóversenyzők úgy próbálnak védekezni, hogy „szaggatottan” nyomkodják a fékpedált. De – mint említettük – a bajnok sem vetekedhet az elektronikával gyorsaság és precizitás dolgában. Az új, nagy teljesítményű BMW-ken már automata ellenőrzi a kerekek forgássebességét, és ha fennáll a blokkolás veszélye, a másodperc tört része alatt felengedi a féket. Az eredmény bámulatos. Lehet fékezni jégen, kanyarban, a vezető még akkor sem veszíti el az uralmát a kormány fölött, ha tövig nyomva a féket kerül ki valamilyen akadályt.
És végül a takarékosság és a környezetszennyezés kérdése. A kettő szorosan összefügg. Ha az autó energiáját szolgáltató levegő-üzemanyag keverék rosszul ég el (mert rossz az arányuk, vagy mert a robbanás nem a megfelelő pillanatban történik) az energia egy része kárba megy - a rosszul elégett mérgező gáz meg a levegőbe. A sok-sok kudarcba fulladt megoldási kísérlet legfőbb tanulsága: csakis a baj gyökeréig leásva lehet sikert elérni, azaz a porlasztást kell „megfegyelmezni”. Csakhogy a porlasztás függ a motor fordulatszámától, a kocsi terhelésétől, a külső hőmérséklettől, az alkatrészek elhasználtsági fokától. Ennyi körülménnyel – pontosan és gyorsan – csupán az elektronika tud számolni. Nem véletlen hát, hogy a szakemberek becslése szerint húsz év múlva egy -egy autó árának a húsz százalékát az elektronika teszi majd ki.

(198? - ????)

Autocross Magyarországon - nyolcvanas évek

Patyolat- akció

Idehaza még gyerekcipőben jár a mellékelt képeken látható autócross, az első vetélkedést éppen a minap bonyolították le. Annyit föltétlenül illő tudni a sportágról, hogy nem tartozik a szűkebb értelemben vett fehér sportok közé – inkább valamiféle átmenet a rodeó és az iszappakolás között.

A néző számára nemcsak a küzdelem megtekintése okoz élvezete, látványosságszámba megy a célba érkezett versenyzők személyazonosságának megfejtése is.

A sportág hazai meghonosításában oroszlánrészt vállalt a Fővárosi Patyolat Vállalat, amely a versenyek győzteseit és helyezettjeit ingyenes száraz vegytisztítás után adja vissza szeretteiknek.

Stalter György képriportja

(Magyar Ifjúság 1980. ÁPRILIS 11.)