Egy cikk egy ismeretlen helyről, a negyvenes évekből

Június elején megnyílik az első magyar sportáruház

Több hónapig tartó építkezés után, június elsején megnyitja kapuit Budapest első sportáruháza, a Newyork- kávéház helyén. Az építkezésnél ügyeltek arra, hogy a Newyork- kávéház műemlékjellegét megóvják.

A három emeletet elfoglaló helyiségben minden sportágnak külön osztálya lesz. Az egyik osztályon például kard- és tőrvívó felszereléseket, a másikon a labdarúgáshoz, kézi-, kosár- és röplabdához, a harmadikon az úszó-és vízipólóhoz szükséges cikkeket fogják árusítani. Az előcsarnokban propagandaosztály fog működni, ahol a közönség sportjelvényeket, érmeket, kézikönyveket vásárolhat és felvilágosítást kaphat mindenféle sporteseményről.

Az új áruház teljes mértékben a tömegsport szolgálatába állítja tevékenységét, ugyanakkor azonban az élsportolók igényeit is teljes mértékben ki fogja elégíteni.

Milyen lesz az autó 2000-ben? - 5.rész

Már a kormányt sem kell tartani

Ez a probléma már most erősen foglalkoztatja a szakértőket. A Bosch például évek óta kísérletezik az „ütközésmegelőző radarral”. Egy efféle szerkezet előre figyelmeztethetné a pilótát, ha valami közeledik, sőt arra is képes lenne, hogy automatikusan fékezzen. A bökkenő csak az, hogy a radar csak előrefelé lát. Márpedig a statisztikák tanulsága szerint a súlyos karambolok többségénél oldalirányú az ütközés.

Tokióban rádióirányítási rendszerrel kísérleteznek. Ha minden jelzőtábla rádióadóval lenne fölszerelve, a rádiók pedig egy központi számítógépre lennének kapcsolva, az autósnak nem kellene mást tenni, csak szépen betáplálni az útitervét a maga fedélzeti komputerébe, és már indulhat is. A műszerfalon elhelyezett kis képernyőn minden útkereszteződésnél látja, hogy egyenesen menjen-e tovább, vagy forduljon jobbra vagy balra. A központ még azt is tudná, hogy nem érdemes-e egy kis kitérőt beiktatni a forgalmi dugók elkerülése végett.

Az Egyesül Államok-beli ohiói egyetemen egy elektronikus autópálya-tervezetet tanulmányoznak. A mindentudó sztráda a vasúti sínekhez hasonlóan irányítaná a gépkocsikat, és arra is gondja volna, hogy mindenki betartsa a követési távolságot. A sofőrnek már a kormányt se kellene tartani...

198? ????

Milyen lesz az autó 2000-ben? - 4.rész

Mekkora a torta?

De hát miért kell húsz évet várni? A legfontosabb ok nem az ár. Hanem az, hogy az autót hozzá kell idomítani az elektronikához. És ez egyet jelent hatalmas beruházásokkal, a futószalagok átalakításával. A számla tekintélyesnek ígérkezik, az autó hát egyelőre még csak kacérkodik a „csábítóval”. De az érdekházasság óhatatlanul létrejön. Vajon ki találja meg a legjobban a számítását, az alkatrészgyártók, az elektronika-szakértők vagy az autóépítők? Az amerikaiak, a nyugatnémetek vagy a japánok? A válasz ma egyértelműnek látszik. A torta akkora, hogy senki nem képes megemészteni az egészet. Ha tetszik, ha nem, osztozkodni kell.

De a nagy osztozkodás még a jövő zenéje. Egyelőre még csak készülget a torta. És nem is a krémje vagy a tésztája – inkább csak a díszecskéi. Sokan lesajnálták a Chrysler „fedélzeti” számítógépét, mondván, hogy csak afféle játékszer, az információval nem megy sokra a vezető. A bírálat jogos, de csak ha nem akarunk tovább látni az orrunknál. Ha előbb-utóbb sikerre akarjuk vinni az elektronika forradalmát, valahol el kell kezdeni a „fedélzeti történések rendszeres nyomonkövetését és jelzését. És ha majd meglesz az áttörés, a számítógép leszokik a „fecsegésről”, megtartja magának az értesüléseit, és öntevékenyen ellenőrzi az üzemelést, határozza meg a legkényelmesebb, leggazdaságosabb, legbiztonságosabb menetfeltételeket. És ha valami elromlik az autóban, a „gazdi” nem lesz kiszolgáltatva a szerelő szimatának. A számítógép csalhatatlanul közölni fogja, mi a baj.

De ha így lesz, vajon a jövő autója nem vet-e föl egy vadonatúj problémát? Ha a komputer leveszi a vezető válláról a felelősséget , nem fogja-e túlzott biztonságérzetbe ringatni?

198?-????

Milyen lesz az autó 2000-ben? - 3. rész

Fékezhetsz a jégen

Na és a biztonság. Ha hirtelen fékezünk, nagy az esély, hogy a kocsi kifarol. A fékhatás ugyanis sohase egyforma mind a négy keréken. Ha valamelyik kerék blokkol, a párja pedig bármilyen lassan is, de továbbforog, a kocsi keresztbeáll. Az autóversenyzők úgy próbálnak védekezni, hogy „szaggatottan” nyomkodják a fékpedált. De – mint említettük – a bajnok sem vetekedhet az elektronikával gyorsaság és precizitás dolgában. Az új, nagy teljesítményű BMW-ken már automata ellenőrzi a kerekek forgássebességét, és ha fennáll a blokkolás veszélye, a másodperc tört része alatt felengedi a féket. Az eredmény bámulatos. Lehet fékezni jégen, kanyarban, a vezető még akkor sem veszíti el az uralmát a kormány fölött, ha tövig nyomva a féket kerül ki valamilyen akadályt.
És végül a takarékosság és a környezetszennyezés kérdése. A kettő szorosan összefügg. Ha az autó energiáját szolgáltató levegő-üzemanyag keverék rosszul ég el (mert rossz az arányuk, vagy mert a robbanás nem a megfelelő pillanatban történik) az energia egy része kárba megy - a rosszul elégett mérgező gáz meg a levegőbe. A sok-sok kudarcba fulladt megoldási kísérlet legfőbb tanulsága: csakis a baj gyökeréig leásva lehet sikert elérni, azaz a porlasztást kell „megfegyelmezni”. Csakhogy a porlasztás függ a motor fordulatszámától, a kocsi terhelésétől, a külső hőmérséklettől, az alkatrészek elhasználtsági fokától. Ennyi körülménnyel – pontosan és gyorsan – csupán az elektronika tud számolni. Nem véletlen hát, hogy a szakemberek becslése szerint húsz év múlva egy -egy autó árának a húsz százalékát az elektronika teszi majd ki.

(198? - ????)

Milyen lesz az autó 2000-ben? - 2.rész

Marad a robbanómotor

Mást- remélem nem orrolnak meg rám a sci-fi- hívők- nemigen kínál a 2000. év automobilja: éppen úgy bádogból és műanyagokból lesz, mint mai elődei, négy keréken fog gurulni, és nem megy feledésbe a robbanómotor. A villanyautónak csak a városokon belül van jövője.

Öt-hét évre van szükség, míg egy új autótípus az első vázlatoktól eljut a szerelőszalagokig. Egy-egy modell hozzávetőleg tíz évig „él”. De a létfontosságú szervei, a sebességváltó-szerkezet és főleg a motor sokkal szívósabbak, egyik típusról a másikra öröklődhetnek. Mivel az ezredfordulóig alig több, mint 20 év van hátra, ki-ki levonhatja a következtetést.

Szóval nem változik az autó, legföljebb néhány csecsebecsével több lesz rajta? Tévedés! Mert azok a bizonyos csecsebecsék mindent megváltoztatnak. A most használatos gépkocsi veszélyes jármű. Biztos reflexeket követel a vezetőtől, állandó, megfeszített figyelmet, és azt, hogy időről időre „autóorvoshoz” vigye. Szertelenül pocsékolja az üzemanyagot, mérgezi a levegőt. A küllemében keveset változó utód biztonságos lesz, könnyen kezelhető, takarékos és tiszta. Mindazt, amit a hagyományos technika függőben hagyott, megoldja az új technológiai forradalom, az elektronika hatalomra jutása.

Nézzük például a kényelmet. Nos, a sebességváltás marad. Nélkülözhetetlen, mivel a robbanómotor hajtóereje gyakorlatilag állandó, holott a „kért erőkifejtés” (indulásnál, hegynek fölfelé stb.) folyton változik. Viszont nem lesz kuplung és sebességváltó kar. Az amerikaiak már régesrégóta készítenek automata sebességváltókat. Tökéletesen működnek, de van hátrányuk is. Az európai autósok idegenkednek tőlük, mert „lomhák és nem csiklandósok”, de ennél sokkal súlyosabb vádpont, hogy erőtöbbletre van szükségük, következtetésképp több energiát fogyasztanak – és ez a mai korban, ugye, rossz ajánlólevél... Az elektronika minden lehető ellenvetést elhessint. Mert az elektronika révén bármikor meg lehet tudni, mit „követeljünk” a motortól, és a kapott információnak megfelelően automatikusan lehet váltást-visszaváltást „parancsolni”, sebességfokozatot választani- méghozzá energiafelhasználás nélkül. Az elektronika, akár néhány másodpercen belül is, több tucat sebességbe tud kapcsolni, nincs az a villámkezű Lauda, aki utána csinálná...

(198? ????)

Milyen lesz az autó 2000-ben? - 1.rész

Hogy milyen lesz a holnap autója? Vedd a Renault 5 automata sebességváltóját meg az új Citroën Visa gyújtását, a nagy BMW-k biztonsági fékszerkezetét meg a Chrysler Horizon SX sebességprogramozóját – és már meg is van néhány alapvető alkatrész. És persze ne feledkezz meg a Chrysler számítógépéről sem, amely bármikor jelzi a műszerfalon, hogy mennyi idő telt el az indulás óta, mekkora az átlagos sebesség és fogyasztás; vedd számításba a BMW „automata ellenőrét”, amely figyelemmel kíséri a fékbetétet, a hűtővíz hőmérsékletét és egyéb apróságokat; egészítsd ki a képet azokkal a csecsebecsékkel, amelyeket az amerikai konstruktőrök kínálnak a kényelem kedvelőinek: automata klímaberendezés, automata fényszóró- és üvegtörlő-bekapcsoló.
(198? ????)