A repülő autó!

Stout amerikai mérnök "égi kocsija" egyformán halad földön és levegőben

Dearborn, november 9.
Az északamerikai Dearborn városban van a világ egyik legnagyobb gépkocsigyára, a Ford-gyár. Itt gyártják a legolcsóbb gépkocsikat. A város valamennyi lakója a gépkocsiiparból él, nincs egyetlen lakó sem, akinek ne volna köze az automobilhoz.

William B. Stout, a Ford-gyár mérnöke most érdekes kísérletekkel foglalkozik. Fordék nemcsak a legolcsóbb autót teremtették meg, hanem meg akarják most teremteni a repülő gépkocsit is, amely forradalmasítaná a közlekedést.

Az United Press tudósítója érdekes cikkben számol be William B. Stout kísérleteiről. A mérnök éjjel-nappal dolgozik, minden vágya az, hogy megajándékozza az emberiséget egy olyan automobillal, amely egyben repülőgép is. habár ma már megszűntek a távolságok és Amerikában ezer meg ezer magánembernek van repülőgépe, a légi közlekedés mégsem vált olyan általánossá, mint az automobil.

"Elérkeztünk a repülő autóhoz..."

William B. Stout, aki a "Society of Automotive Engeneers" volt elnöke, már tíz esztendeje elkészítette az első repülő autót.
Gépét "sky car"- nak, égi kocsinak nevezte.
Az elnevezés valóban találó, mert a készülék érdekes kombinációja az automobilnak és a repülőgépnek. Szakkörökben annakidején nem vették komolyan Stout gépét, mivel nem vált be a gyakorlatban. A rendes autószerkezeten kívül nég egy bonyolult repülőszerkezet is volt rajta és így a készüléket csak az használhatta, aki a repülésben igen kiváló szakember. Még maga Stout sem tudott nagy eredményeket elérni a géppel, csak üggyel-bajjal tudott fölszállni és a földi közlekedés is nehezen ment.

Ha a szakkörök nem is vették komolyan Stout gépét, a repülő autó eszméjét mégsem tartották nevetségesnek.

A szakértők számítanak arra, hogy a technika fejlődése során elérkezünk a repülő autóhoz, egy olyan géphez, amelyet - könnyű kezelés mellett - a levegőben is éppoly jól lehet használni, mint a szárazföldön, sőt egyesek olyan gépről is beszélnek, mely a vízben is halad. Egyébként az amerikai hadseregnek már van "úszó autója".

Stout mérnöknek már több találmányát használja az emberiség. Most igen komolyan dolgozik e legújabb találmányán is. A tíz év előtti gépből akarja elkészíteni az új gépet, felhasználva az azóta korszerűsített, könnyebb súlyú motorokat.

Az égi autónak széthúzható, illetve összehajtható szárnyai lennének s a 75 lóerős motor 130 mérföldes óránkénti sebességgel röpítené a levegőben.

Nekifutáshoz 300 lábra, leszálláshoz 200 lábra lenne szüksége a repülő autónak.

Noha a részletekről nem volt hajlandó nyilatkozni a föltaláló, annyit mégis elárult, hogy a motor a kabinnak épített autóváz tetején lenne.

Stout bízik abban, hogy hamarosan forgalomba hozhatja a tökéletes égi gépkocsit. Az autóipart és az egész közlekedést megváltoztatná ez a találmány, amely ma még utópisztikusnak hangzik, de holnap már könnyen valóság lehet, mint annyi más, amiben kezdetben kételkedtünk, de később mégis a mindennapi élet megszokott jelensége lett.

(1940. november 9., szombat – ESTI KURÍR)

Amikor még nem tudtuk, mi az a kerékbilincs

Megbilincselt autók

A londoni közlekedési rendőrség sajátos módszert alkalmaz a tilosban parkoló autótulajdonosok megbüntetésére. Egy speciális szerkezetet rábilincselnek a tilosban parkoló gépkocsik kerekére, s eltávolításáért húsz fontot kell fizetni. A kiszabadító akcióra persze órákig kell várni a helyszínen. A rendőrség azzal érvel, hogy Londonban tavaly 80 ezer tilosban parkoló gépkocsit vontattak el, de ez semmit sem használt, mert az autók megüresedett helyét rögtön más járművek foglalták el.

1983. augusztus 10. - Népszabadság

A szovjet szuperautó!

Szuper-Lada

Egyetlen darab van belőle a világon. A Szovjetunióban, Uhta városában Alekszander Kuligin építette magának Lada-alkatrészekből azt a gépkocsit, amelynek sok csodálója akadt. A műszaki vizsgán megfelelt, rendszámot kapott, és azóta már részt vesz a forgalomban is a szuper-Lada.

(1983. augusztus 7. - Népszabadság)

A magyar buszok sikersztorija

A „repülő” autóbusz

Hazaérkezett a bécsi nemzetközi autókiállításon hatalmas sikert aratott új magyar autobusz, amely három magyar gyár, a Láng, a MÁVAG és az Ikarus sikeres együttműködésének eredménye.

Az autóbusz 38 személyes, 110 lóerős Láng – Diesel- motorja van. Ablakai és automatikusan billenthető fotelei olyanok, mint a repülőgépeké, ezért a „repülő” jelzőt kapta. A legmodernebb hűtő- és fűtőberendezése van, a csomagokat pedig az autóbusz-test alatt pormentes, lezárható helyen lehet szállítani.

A bemutatott autobuszt az előirányzott 70 nap helyett 62 munkanap alatt készítették el. A külföldi megrendelések számának megfelelően indul meg a szériagyártás.

(1949. május 28. - Szabad Nép)

Milyen lesz az autó 2000-ben?

Az ember és a gép

De hát akkor mi marad az autó vonzerejéből? Hiszen éppen az bűvöli meg világszerte a vezetők millióit, hogy akkor lassítanak, állnak meg, amikor csak akarnak, ha kedvük szottyan rá, letérnek az autópályáról, és egy keskenyebb úton mennek tovább. Vagyis kockázatot vállalnak, tudják, hogy nincsenek egyedül az úton, és a többiek éppen olyan szeszélyesek, mint ők maguk. Talán az elektronika révén az embert is ellenőrizni kellene, őt is rá kéne kapcsolni a fedélzeti komputerre, hogy a porlasztással együtt az ő reflexei is megméressenek, és ne legyen módja egy „rossz mozdulatot” tenni?

A válasz nem a technikában keresendő. Ez már az ember és a gép egyetemes kapcsolatának a kérdését feszegeti. Az lenne jó, ha az ember megszűnne végre kezes, vak, elbűvölt rabszolgája lenni az automobilnak, a modern idők e csodájának és sorscsapásának. Döntenie kell, a függetlenséget választja vagy a biztonságot. Az elektronikai forradalom a segítségére lehet, hiszen jó néhány nehézséget leküzd. De döntésre is kényszerít.

(A Nouvel Observateur nyomán)

198? - Világ Ifjúsága

Karambol a hálószobában

Akit az autó saját ágyában gázolt halálra

Egy a maga nemében páratlan autóbaleset történt Leverkusen Rajna menti város külvárosában. Nemrég felépült rabitzfalas vikendházában pihent Josef Braun 40 éves iparos, amikor egy gépkocsi, amely teljes erejével vette a dombos kanyart, nekirontott a háznak, áttörte a falat, és az ágyában alvót elgázolta. Mire a mentők a színhelyre érkeztek, a szerencsétlen ember meghalt.

(1949. május 29. - Világ)

Milyen lesz az autó 2000-ben? - 5.rész

Már a kormányt sem kell tartani

Ez a probléma már most erősen foglalkoztatja a szakértőket. A Bosch például évek óta kísérletezik az „ütközésmegelőző radarral”. Egy efféle szerkezet előre figyelmeztethetné a pilótát, ha valami közeledik, sőt arra is képes lenne, hogy automatikusan fékezzen. A bökkenő csak az, hogy a radar csak előrefelé lát. Márpedig a statisztikák tanulsága szerint a súlyos karambolok többségénél oldalirányú az ütközés.

Tokióban rádióirányítási rendszerrel kísérleteznek. Ha minden jelzőtábla rádióadóval lenne fölszerelve, a rádiók pedig egy központi számítógépre lennének kapcsolva, az autósnak nem kellene mást tenni, csak szépen betáplálni az útitervét a maga fedélzeti komputerébe, és már indulhat is. A műszerfalon elhelyezett kis képernyőn minden útkereszteződésnél látja, hogy egyenesen menjen-e tovább, vagy forduljon jobbra vagy balra. A központ még azt is tudná, hogy nem érdemes-e egy kis kitérőt beiktatni a forgalmi dugók elkerülése végett.

Az Egyesül Államok-beli ohiói egyetemen egy elektronikus autópálya-tervezetet tanulmányoznak. A mindentudó sztráda a vasúti sínekhez hasonlóan irányítaná a gépkocsikat, és arra is gondja volna, hogy mindenki betartsa a követési távolságot. A sofőrnek már a kormányt se kellene tartani...

198? ????

Milyen lesz az autó 2000-ben? - 4.rész

Mekkora a torta?

De hát miért kell húsz évet várni? A legfontosabb ok nem az ár. Hanem az, hogy az autót hozzá kell idomítani az elektronikához. És ez egyet jelent hatalmas beruházásokkal, a futószalagok átalakításával. A számla tekintélyesnek ígérkezik, az autó hát egyelőre még csak kacérkodik a „csábítóval”. De az érdekházasság óhatatlanul létrejön. Vajon ki találja meg a legjobban a számítását, az alkatrészgyártók, az elektronika-szakértők vagy az autóépítők? Az amerikaiak, a nyugatnémetek vagy a japánok? A válasz ma egyértelműnek látszik. A torta akkora, hogy senki nem képes megemészteni az egészet. Ha tetszik, ha nem, osztozkodni kell.

De a nagy osztozkodás még a jövő zenéje. Egyelőre még csak készülget a torta. És nem is a krémje vagy a tésztája – inkább csak a díszecskéi. Sokan lesajnálták a Chrysler „fedélzeti” számítógépét, mondván, hogy csak afféle játékszer, az információval nem megy sokra a vezető. A bírálat jogos, de csak ha nem akarunk tovább látni az orrunknál. Ha előbb-utóbb sikerre akarjuk vinni az elektronika forradalmát, valahol el kell kezdeni a „fedélzeti történések rendszeres nyomonkövetését és jelzését. És ha majd meglesz az áttörés, a számítógép leszokik a „fecsegésről”, megtartja magának az értesüléseit, és öntevékenyen ellenőrzi az üzemelést, határozza meg a legkényelmesebb, leggazdaságosabb, legbiztonságosabb menetfeltételeket. És ha valami elromlik az autóban, a „gazdi” nem lesz kiszolgáltatva a szerelő szimatának. A számítógép csalhatatlanul közölni fogja, mi a baj.

De ha így lesz, vajon a jövő autója nem vet-e föl egy vadonatúj problémát? Ha a komputer leveszi a vezető válláról a felelősséget , nem fogja-e túlzott biztonságérzetbe ringatni?

198?-????

Milyen lesz az autó 2000-ben? - 3. rész

Fékezhetsz a jégen

Na és a biztonság. Ha hirtelen fékezünk, nagy az esély, hogy a kocsi kifarol. A fékhatás ugyanis sohase egyforma mind a négy keréken. Ha valamelyik kerék blokkol, a párja pedig bármilyen lassan is, de továbbforog, a kocsi keresztbeáll. Az autóversenyzők úgy próbálnak védekezni, hogy „szaggatottan” nyomkodják a fékpedált. De – mint említettük – a bajnok sem vetekedhet az elektronikával gyorsaság és precizitás dolgában. Az új, nagy teljesítményű BMW-ken már automata ellenőrzi a kerekek forgássebességét, és ha fennáll a blokkolás veszélye, a másodperc tört része alatt felengedi a féket. Az eredmény bámulatos. Lehet fékezni jégen, kanyarban, a vezető még akkor sem veszíti el az uralmát a kormány fölött, ha tövig nyomva a féket kerül ki valamilyen akadályt.
És végül a takarékosság és a környezetszennyezés kérdése. A kettő szorosan összefügg. Ha az autó energiáját szolgáltató levegő-üzemanyag keverék rosszul ég el (mert rossz az arányuk, vagy mert a robbanás nem a megfelelő pillanatban történik) az energia egy része kárba megy - a rosszul elégett mérgező gáz meg a levegőbe. A sok-sok kudarcba fulladt megoldási kísérlet legfőbb tanulsága: csakis a baj gyökeréig leásva lehet sikert elérni, azaz a porlasztást kell „megfegyelmezni”. Csakhogy a porlasztás függ a motor fordulatszámától, a kocsi terhelésétől, a külső hőmérséklettől, az alkatrészek elhasználtsági fokától. Ennyi körülménnyel – pontosan és gyorsan – csupán az elektronika tud számolni. Nem véletlen hát, hogy a szakemberek becslése szerint húsz év múlva egy -egy autó árának a húsz százalékát az elektronika teszi majd ki.

(198? - ????)

Milyen lesz az autó 2000-ben? - 2.rész

Marad a robbanómotor

Mást- remélem nem orrolnak meg rám a sci-fi- hívők- nemigen kínál a 2000. év automobilja: éppen úgy bádogból és műanyagokból lesz, mint mai elődei, négy keréken fog gurulni, és nem megy feledésbe a robbanómotor. A villanyautónak csak a városokon belül van jövője.

Öt-hét évre van szükség, míg egy új autótípus az első vázlatoktól eljut a szerelőszalagokig. Egy-egy modell hozzávetőleg tíz évig „él”. De a létfontosságú szervei, a sebességváltó-szerkezet és főleg a motor sokkal szívósabbak, egyik típusról a másikra öröklődhetnek. Mivel az ezredfordulóig alig több, mint 20 év van hátra, ki-ki levonhatja a következtetést.

Szóval nem változik az autó, legföljebb néhány csecsebecsével több lesz rajta? Tévedés! Mert azok a bizonyos csecsebecsék mindent megváltoztatnak. A most használatos gépkocsi veszélyes jármű. Biztos reflexeket követel a vezetőtől, állandó, megfeszített figyelmet, és azt, hogy időről időre „autóorvoshoz” vigye. Szertelenül pocsékolja az üzemanyagot, mérgezi a levegőt. A küllemében keveset változó utód biztonságos lesz, könnyen kezelhető, takarékos és tiszta. Mindazt, amit a hagyományos technika függőben hagyott, megoldja az új technológiai forradalom, az elektronika hatalomra jutása.

Nézzük például a kényelmet. Nos, a sebességváltás marad. Nélkülözhetetlen, mivel a robbanómotor hajtóereje gyakorlatilag állandó, holott a „kért erőkifejtés” (indulásnál, hegynek fölfelé stb.) folyton változik. Viszont nem lesz kuplung és sebességváltó kar. Az amerikaiak már régesrégóta készítenek automata sebességváltókat. Tökéletesen működnek, de van hátrányuk is. Az európai autósok idegenkednek tőlük, mert „lomhák és nem csiklandósok”, de ennél sokkal súlyosabb vádpont, hogy erőtöbbletre van szükségük, következtetésképp több energiát fogyasztanak – és ez a mai korban, ugye, rossz ajánlólevél... Az elektronika minden lehető ellenvetést elhessint. Mert az elektronika révén bármikor meg lehet tudni, mit „követeljünk” a motortól, és a kapott információnak megfelelően automatikusan lehet váltást-visszaváltást „parancsolni”, sebességfokozatot választani- méghozzá energiafelhasználás nélkül. Az elektronika, akár néhány másodpercen belül is, több tucat sebességbe tud kapcsolni, nincs az a villámkezű Lauda, aki utána csinálná...

(198? ????)

Milyen lesz az autó 2000-ben? - 1.rész

Hogy milyen lesz a holnap autója? Vedd a Renault 5 automata sebességváltóját meg az új Citroën Visa gyújtását, a nagy BMW-k biztonsági fékszerkezetét meg a Chrysler Horizon SX sebességprogramozóját – és már meg is van néhány alapvető alkatrész. És persze ne feledkezz meg a Chrysler számítógépéről sem, amely bármikor jelzi a műszerfalon, hogy mennyi idő telt el az indulás óta, mekkora az átlagos sebesség és fogyasztás; vedd számításba a BMW „automata ellenőrét”, amely figyelemmel kíséri a fékbetétet, a hűtővíz hőmérsékletét és egyéb apróságokat; egészítsd ki a képet azokkal a csecsebecsékkel, amelyeket az amerikai konstruktőrök kínálnak a kényelem kedvelőinek: automata klímaberendezés, automata fényszóró- és üvegtörlő-bekapcsoló.
(198? ????)