Fotó a szövetségesekről

A "japán sasok" (repülők), akik bombáikkal és torpedókkal elsüllyesztették a csendesóceáni angol és amerikai flotta legnagyobb egységeit.

(1942. január 28. - Függetlenség)

Egy cikk egy ismeretlen helyről, a negyvenes évekből

Június elején megnyílik az első magyar sportáruház

Több hónapig tartó építkezés után, június elsején megnyitja kapuit Budapest első sportáruháza, a Newyork- kávéház helyén. Az építkezésnél ügyeltek arra, hogy a Newyork- kávéház műemlékjellegét megóvják.

A három emeletet elfoglaló helyiségben minden sportágnak külön osztálya lesz. Az egyik osztályon például kard- és tőrvívó felszereléseket, a másikon a labdarúgáshoz, kézi-, kosár- és röplabdához, a harmadikon az úszó-és vízipólóhoz szükséges cikkeket fogják árusítani. Az előcsarnokban propagandaosztály fog működni, ahol a közönség sportjelvényeket, érmeket, kézikönyveket vásárolhat és felvilágosítást kaphat mindenféle sporteseményről.

Az új áruház teljes mértékben a tömegsport szolgálatába állítja tevékenységét, ugyanakkor azonban az élsportolók igényeit is teljes mértékben ki fogja elégíteni.

Egy újabb társkereső a negyvenes évekből

Erdélyi úri családból való, 34 éves, r. k., 164 cm magas, barna, vegyész vagyok. Szép gyümölcsös ingatlanokkal rendelkezem, és a gyógynövénygyűjtésre akarok berendezkedni.  Hozzám illő, kimondottan fekete, molett, intelligens, jó kedélyű leányt vagy özvegyasszonyt keresek élettársul, akinek új életünk elindításához volna négy-ötezer pengője. Szíves választ: "Jöjjön Erdélybe 38659"

(Kis Újság- 1942. június 20.)

Hátborzongató horror sztori a negyvenes évekből

A megrögzött magzatelhajtó orvost kétévi börtönre ítélték

Néhány éve Moskovics Zsigmond orvos Debrecenben orvosbarátja lakásán tiltott műtétet végzett egy leányon, az operáció órákon át tartott s végül is a szerencsétlen fiatal lány a műtőasztalon halt meg. A haláleset miatt tiltott műtét címén eljárás indult Moskovics ellen. Ennek során kiderült, hogy a leányt 150 gramm éterrel elaltatták ugyan, de a hozzá nem értő kézzel végzett operáció olyan hosszú ideig tartott, hogy az altatás rövidnek bizonyult és a leány felébredt.

Moskovics erre a szomszédos gyógyszertárból újabb 150 gramm étert hozott, ismét elaltatta a lányt és tovább folytatta az operációt, amelynek folyamán a leány belsőrészeiből tévesen és hibásan belet és testrészeket eltávolított. Amikor Moskovics látta, hogy a szerencsétlen teremtés kiszenvedett, barátjával együtt egy szőnyegbe göngyölte és autótaxin elvitte az egyik rokonához, hogy valamiképpen megmentsék a helyzetet, de rövidesen kiderült, mi történt.

A bíróság Moskovicsot annakidején gondatlan emberölés miatt 10 hónapi fogházra ítélte. Az ítéleti tábla és a kúria is helybenhagyta. Ezenkívül egyévi időtartamra eltiltották az orvosi gyakorlattól is.

Moskovics büntetésének kitöltése után Budapestre jött és itt újabb orvosi gyakorlatot kezdett, az egy év elteltével pedig ismét mint képesített orvos működött. Nemrég magzatelhajtás miatt feljelentés történt ellene. Az orvos Sós álnéven bujkált.

Újabb tiltott műtét ügyét a büntetőtörvényszék Szűcs Gábor László tanácsa ma zárt tárgyaláson foglalkozott a bűnperrel, csupán az ítéletet hirdette ki a nyilvánosság előtt. Harmath János ügyészségi alelnök vádbeszéde utána bíróság Moskovicsot bűnösnek mondta ki a vád szerinti bűncselekményekben és ezért kétévi börtönre, ötévi hivatali és politikai jogvesztésre ítélte, egyben fenntartotta letartóztatását.

(1942. november 20. - Magyarország)

Apácának öltözött csempészek

Nemrég történt egy hasonló eset

Álapácák és a kokain

Az Interpol riasztotta a párizsi repülőtereket, hogy Latin-Amerikából apácáknak öltözve kábítószercsempészek érkeznek valamelyik géppel. Emiatt minden érkező apácát alaposan megmotoztak, sőt levetkőztettek, míg végre fel nem tűnt három vidám apáca, akiknek szoknyájuk alatt 18 kis zsákban 29 kilogramm kokaint találtak, 30 millió frank értékben. A vámosok aztán pillanatok alatt megfosztották őket kokainjuktól, szoknyájuktól és mosolyuktól.

(Népszabadság - 198?)

Gyorsan a testtel - Mit esznek a fiatalok? - 2

(Előző rész)

És otthon? Hány család nevében szólnak L-ék (két gyerek van; Jean-Luc tizenkilenc, Evelyne tizennégy éves), akik ripsz-ropsz belapátolják a vacsorát, mert „a tévé nem vár”?
Ott maradnak az asztalnál, de már a készülékre merednek. Csak az anya mozdul, kimenekül a konyhába mosogatni... Guy (gimnáziumba jár) alig meri kimondani, hogy őnáluk bizony egy álló óra hosszat is elvacsorázgatnak, és vasárnap megesik, hogy az ebéd elhúzódik vacsoráig. Ilyenkor gyűlik össze a család (három gyerek és az édesanyjuk); „megbeszéljük a problémákat, és határozatokat hozunk”.
Alain és a fivére, Jacky együtt élnek, amióta az egyikük elvált. Egy hatalmas ABC-ben bonyolítják le havi bevásárlásaikat. A végösszeg a blokkon 477,70 frank. A targoncában harminc tejesdoboz, tíz kiló cukor, tizennyolc karamellkrémes doboz, harminc liter könnyű bor, két és fél kiló vaj...
- Hónap közben még majd elköltünk ötszáz frankot kenyérre, gyümölcsre meg húsra. Nekünk sokkal fontosabb a zabánál a sztereo, a kocsi, a csajokról nem is beszélve.

- Nem a kaja érdekes, hanem a körítés – mondja Léa. (Huszonhárom éves, egy nantes-i újságnál dolgozik)

- Néhány éve „virsliestélyeket” szerveztünk a haverokkal. Ha mostanában összejövünk, egy kicsit jobban odafigyelünk a kajára, mint általában, de főleg az együttlét miatt csináljuk az egészet. A közös bevásárlás meg a közös főzőcske a legjobb. Gyertyákat is teszünk az asztalra...

Léa olyasmire is kitér, ami a többi fiatalt is módfelett izgatja:
- A bevásárlásnál igyekszünk nem túlságosan kicsinált dolgokat venni.

Jean-Claude és Marie-Line:

- Sose megyünk étterembe, ha valami finomat akarunk enni, otthon főzünk, mert akkor legalább tudjuk, mitől hízunk.

Anniek is gyanakvó:

- A vendéglők valóságos gyárak, nincs bennük bizalmam... Persze ha komolyan venném, hogy mennyi betegséget lehet beszerezni az ételtől, ki se mozdulhatnék itthonról.

Trémoliéres professzor írja:

„Az ember valószínűleg legalább annyira szimbólum -, mint táplálékfogyasztó... A természetes táplálék mítosza voltaképpen nem más, mint az iparosított életforma elutasítása.”

Chantal és Christine (gimnazisták) kevésbé filozofikusan, de annál indulatosabban fogalmaztak:

- Az evés? Kit érdekel? Éppen eléggé az idegeinkre mennek a tanerők meg a felmenők, folyton ijsztgetnek azzal a rohadt érettségivel... már csak az hiányzik, hogy a kajálással is gyötörjük magunkat.

(Világ Ifjúsága - 198?)

Mindenki válassza a legjobb izzót!